Visszatérő, ritmikus változásban élünk az év körforgásában. Ismerjük a növények téli behúzódását, a föld, a táj, a madarak éledését. A nyári kibontakozást is, mikor mintegy a nagy kilégzés következtében, még a magas légköri rétegek is virágport, illatot kapnak. A mi klímánk alatt a nyár vége – ha nem öntözzük erősen – pihenőidő lenne, s utána várjuk, hogy esővel jöjjön meg az ősz, a szüret, a betakarítás, tárolás, vermelés, tartósítás ideje. November végére elnyugszanak a kertek. A kertész ráér kissé önmagával is foglalkozni, netán a karácsonyt várja….

De ha jól megfigyeljük, egy nap folyamán is észrevehetjük a ritmus lüktetést, mely kicsiben az év körforgásához hasonló. A déli óra nyárszerű, az éjfél, tél jellegű. A hajnal – mikor a földek kilélegeznek- a tavaszhoz hasonló, és az alkonyat, a föld belégzésének ideje az őszhöz hasonlítható.

Az évente megjelenő vetési naptárban olvashatjuk, milyen sok más ritmust is tudatosítottak Maria Thun évtizedes kísérletei. Ő és munkatársai azt vizsgálják 1953 óta, hogy a természeti ritmusokhoz hogyan igazodhatunk, azok milyen hatással vannak a termelésre és a feldolgozásra.

Részlet: Mezei Ottóné Biodinamikus kertgazdálkodás
Mezei Ottóné Klári néni Magyarországon az első, aki hazánkban az 1980-as évektől kezdődően ismertté tette a biodinamikus gazdálkodást.