Az évente megjelenő vetési naptárban olvashatjuk, milyen sok más ritmust is tudatosítottak Maria Thun évtizedes kísérletei. Ő és munkatársai azt vizsgálják 1953 óta, hogy a természeti ritmusokhoz hogyan igazodhatunk, azok milyen hatással vannak a termelésre és a feldolgozásra. 

A munkát Rudolf Steiner előadásában elhangzott mondat alapján indították: a csillagállásoknak nagy hatása van, de „erről szóló tudomány még nem alakult ki, nincs aki fáradtságot venné hozzá”, hogy kikutassa. (1924. Koberwitz, A mezőgazdálkodás gyarapodásának szellemtudományos alapja c. előadások) 

Kísérleteikből kiderült, hogy a Hold, mint egy nagy gyűjtőlencse, a Nap fényén kívül a pályája hátterében lévő csillagvilág hatását is a Földre vetíti. Vannak csillagképek, melyek a növények gyökérnövekedését segítik elő, mások a levél, a virág, illetve a termés fejlődésére hatnak kedvezően. A hatás akkor érvényesül erősen, ha a talajt megnyitjuk: vetünk, kapálunk. Ugyanez áll a növény „megnyitására” azaz a metszésre (… ) Kihasználva a kedvező napok lehetőségeit, jobb és több termést kaphatunk. Kiderült az is, hogy a Hold ingaszerű járása – mikor is két héten át egyre magasabb, a következő két hétben egyre alacsonyabb pályát fut be – hat a Föld összes vizeire, nemcsak a tengerek apályát-dagályát befolyásolja. Mivel a talaj víztartalma és a növények nedvei is „vizek”, ezt a ritmust is figyelembe vehetjük a termesztés során, pl. a palánták kiültetésénél, mert a leszálló Hold kedvez a gyökeresedésnek. 

Legérdekesebb felfedezése ennek a kutatócsoportnak, hogy vannak rossz napok. Az ilyen napon vetett növény általában gyenge, betegségre hajlamos lesz. A Thun -féle vetési naptár nem a paraszti hagyományra támaszkodik, hanem matematikailag érvényesített kisérleti eredmények alapján állítják össze minden évben. 

Eredményeiken elgondolkozva megkérdezhetjük: vajon meddig terjed az az élőhely, melybe növényeink illeszkednek? A csillagokig? 

A Vetési naptárt a Biokultúra Egyesület 1984 óta magyarul is kiadja. 

Részlet: Mezei Ottóné Biodinamikus kertgazdálkodás 

Mezei Ottóné Klári néni Magyarországon az első, aki hazánkban az 1980-as évektől kezdődően ismertté tette a biodinamikus gazdálkodást.

Palicz Ildikó